A dadogás megnehezíti az álláskeresést is

Szinte leírhatatlan a döbbenet, ha az álláshirdetésedre egy dadogó jelentkezik. Ő is zavarban van, de te is, hiszen hirtelen nem tudod, mit is kezdj vele, hogyan kommunikáljatok?

Mit kell tudni a dadogásról?

A felnőtt lakosság 1 % dadog, az USA-ban pl. 3 millió, nálunk kb. 100 000 ember. Kutatók vizsgálatai szerint stressz hatására az embereknek más-más testrészei feszülnek meg. Van, akinek a vállai, kezei, másoknak a has környéke, kb. 2%-nak a torka, illetve a hangszalagjai. A dadogók megtanulták a lezárt hangszalagjaikat felfeszíteni. Ha érdekel hogyan, olvasd el itt.

Miért beszélünk nehezebben?

Felnőtteknél már dadogás beépült a személyiségbe, vagyis a gondolkodás, viselkedés át van itatva dadogást elkerülő elemekkel. Gyermekkorunkban megtanultuk, hogy ha szépen csöndben elvagyunk, a tanárok sem szólítanak fel, a többiek sem piszkálnak. Rendszerint kevés emberrel barátkoztunk, a szüleink is igyekeztek védeni, legtöbbször úgy, hogy maradj csak itthon, legalább nem csúfolnak. Így nem tanultuk meg az átlagos, társas érintkezés szabályait, formáit. Megszoktuk, hogy ha nem szólalunk meg, ezzel kiválóan elrejthető a dadogásunk. Kerüljük az idegenekkel történő beszélgetéseket, úgy személyesen, mint telefonon. Ez a fajta védekezési mód a felnőtt életben, kikerülve az üvegharang alól, nagyon nagy hátrány, kiváltképp álláskereséskor, amikor el kell adnunk magunkat.
Mivel nehezebben szólalunk meg, mint mások, sokan azt hiszik, hogy süketek vagyunk, értelmi fogyatékosok, stb. Pedig orvosi szempontból teljesen egészségesek vagyunk. Az idegrendszerünk is normális, a dadogásból kifolyólag nem vagyunk idegesebbek, félénkebbek, ügyetlenebbek másoknál.

Milyen területeken sikerül dadogóként elhelyezkedni?

Talán úgy gondolod, hogy ez nem a munkaadóknak szól, de mégis olvasd el, hiszen ha te is hasonló munkakörre keresel embert, ne küldj rögtön el valakit azért, mert dadog.

dadogás és munka

Sok szakma van, ahol nem számít hogyan beszélsz

A legelterjedtebb a számítástechnika A levélíróim közül szerencsére sokan számolnak be siker sztorikról. Itt felvételnél valószínű, hogy kevés beszédet kérnek, és inkább leültetnek a géphez, megnézik, mit tudsz. A történetek többsége többnyire még a klasszikus számítástechnikai területekre koncentrálódik, programozó, webfejlesztő. Mivel a számítógép ma már nagyon sok szakmában előretört, így a mi esélyeink is talán jobbak lettek. Gondolok itt pl. a nyomdaiparra, de el tudnám képzelni, hogy egy ápolónőt is, mielőtt elküldenék, hogy nem alkalmas, van helyette jobb jelentkező, előtte megnézik, hogy bánik egy beteggel, egy védőnő milyen tanácsokat adna egy kisgyerekes anyukának.
Miért mondom ezt? Mert saját magamon is tapasztalom, hogy a mindennapi rutin szövegek elmondásánál nem dadogunk. Már annyit gyakoroltuk, hogy egy idő után tökéletesen megy. Én is okoztam meglepetést a munkahelyemen azzal, hogy tökéletes folyékonysággal mondtam a szakmámhoz tartozó rutinszövegeket, de ha megkérdezték, mit főztem tegnap este, már leblokkoltam. Pont ez a fajta rutin miatt tudnak dadogók jó színészek lenni (Őze Lajos), vagy eladó egy boltban, fodrász, és még sorolhatnám.
Sláger még a kamion söfőr, különféle teherautók, munkagépek kezelése. Fontos tudni, hogy a dadogók nem idegesebb alkatúak másoknál. A beszédhelyzeteket leszámítva, semmiben sem különbözünk az átlag, egészséges emberektől. Az olyan munkakörökben, ahol nem a beszéd a lényeg, hanem a hozzáértés, semmivel sem érünk kevesebbet, pl. pék, hentes stb.
Az éneklő ügyvéd esetét egy réges-régi klubfoglalkozáson hallottam ahol, az Ausztriában élő, nyugdíjas úr, mint vendégelőadó vett részt. Elmesélte, hogy bankban dolgozott, ahol a munkatársaival énekelve tartotta a kapcsolatot. Természetesen ne áriára gondolj, hanem egy egyszerű dallamos szövegre, minket is próbált rábeszélni erre a technikára. Ehhez persze olyan környezet kell, ahol ezt elfogadják. Köztudott a dadogók éneklés közben folyékonyak maradnak. Megint mástól hallottam a suttogást, ekkor sem akadunk el, hiszen a hangszalagok nem dolgoznak. A dadogók közül ezt is kevesen vállalják be, de a levélíróm étteremben, benzinkútnál is alkalmazza ezt a módszert, ha szükségét érzi.

Hogyan viselkedjünk vele szemben a felvételi beszélgetésnél, az első napokban a munkahelyen?

Mutassuk ki, hogy van rá időnk, végig tudjuk hallgatni. A munka jellegétől függően, ha van rá mód, adjunk lehetőséget, hogy a gyakorlatban is megmutathassa, mit tud, ne csak a beszéde alapján ítéljük meg. pl. számítógépes programozó, könyvelő, targoncavezető, stb.
Takarítót keresel, és a jelentkező belépéskor átnyújtja a névjegyét, vagy kitűzőt visel. Lehet, hogy kissé mosolygós a szituáció, hogy milyen „fontos” személynek gondolja magát. Pedig nem erről van szó. Az egyik legzavaróbb, és legkényelmetlenebb szituáció a dadogók számára köszönéskor a saját nevének kimondása, a munkahelyen a kollégáknak történő bemutatkozás. Ezért van nála névjegy, a legfontosabb adatokkal, ezért tűzte ki a nevét.
Sokat segítesz neki, ha az első munkanapon bemutatod a többieknek, ha kéri, röviden mondasz róla pár szót.
A dadogók, másokhoz hasonlóan szeretik a kiszámítható helyzeteket. Örülnek, ha pl. felvételi beszélgetésnél elmondjuk milyen jellegű kérdéseket lesznek. Beszélsz a munkakörről, ahova felveszed, a szabályokról, az elvárásokról.
Gyakran előfordul, hogy munkatárssal folyékony, főnökkel nem. Miért? A dadogó a beszédszituációkat elsősorban a veszélyességük alapján osztályozza. A többiekhez hasonlóan a főnökkel történő beszélgetések közben sokkal óvatosabb, mint a munkatársakkal szemben. Hogyan kezelhetjük? Adjuk tudtára, hogy nem a beszéde számít, hanem az elvégzett munkája. Tehát nem kell feltétlenül folyékonyan beszélnie, tökéletesnek lennie.
Gyakran előfordul, hogy felettes pozícióban lévő fél, főnök, orvos, úgy próbálja ezt a zavart áthidalni, hogy megpróbál igen-igen kedves, barátságos lenni a dadogóhoz. Saját példámból tudom, hogy minél inkább nyomult a másik, annál inkább bezárkóztam. Viszont ha láttam, hogy a másik tiszteletben tartja a távolságtartásomat, az megnyugtatott. Azt mutatta, hogy amit érzek, az természetes, nem kell másnak lennem, elfogadnak így is.

dadogás álláskeresés

A dadogás megnehezíti az álláskeresést is, hogyan viselkedj, hogy elnyerd a bizalmát?

Hogyan beszélgessünk vele?

 Őszintén, és ha nehezen beszél, olyan kérdéseket tegyünk fel, amire rövid, akár igen-nem jellegű válaszokat tud adni. Minden dadogó más és más személyiség, hiszen a gondolataink, viselkedésünk nagyon különböző. Van, aki gyorsabban beilleszkedik egy társaságba, van aki később. Egy biztos, mindannyian olyan környezetet keresünk, ahol elfogadnak minket, teljes emberként kezelnek.

Nagy dilemma, írjuk le már az önéletrajzba, hogy dadogunk, vagy sem?

Hiszen, ha leírjuk, könnyen félredobhatják a jelentkezésünket, hogy van másik. Viszont ha nem írjuk le, mi is zavarba jövünk attól, ami az interjú készítő arcán látszik, mikor találkozik velünk. Neked erről mi a véleményed?

4 hozzászólás a(z) “A dadogás megnehezíti az álláskeresést is” bejegyzéshez

  1. Kedves Éva!

    Arra a nekem most legfontosabb kérdésre nem találok választ, hogy súlyos dadogóként miként viselkedjek állásinterjún, bemutatkozáskor.

    Köszönöm.

  2. Kedves Mária!
    Véleményem szerint, az álláskeresés az nagyon szubjektív, mind a munkáltató részéről, és mind az álláskereső részéről. Mikor jelentkezünk egy állásra, fogadjuk el, próbáljuk megérteni a munkáltató szempontjait is. A jelentkező képzettsége, gyakorlata mellett fontos szempont az is, hogy az illető mennyire tud beilleszkedni a csapatba, hogyan tud együtt dolgozni a többiekkel.

    Írod, hogy súlyos dadogó vagy. Akkor gyanítom, nem , vagy csak nagyon ritkán telefonálsz. Nem tudom, az önéletrajzodba bele szoktad-e írni, hogy dadogsz-e vagy sem. Ezeknek azért van jelentőségük, mert nagyon fontos, személyes találkozáskor ne érje váratlanul a felvételi beszélgetést folytató személyt, hogy te dadogsz. Sokat jelent, ha már tud rólad.

    Hogyan lehet ezt elérni?
    Talán van a környezetedben valaki, akit megkérhetsz, telefonon kérdezze meg, mennyire akadály, ennél az állásnál a dadogás. Nem árt, ha pár szóban bemutat téged, jellemez, mennyi gyakorlatod van, milyen vagy emberileg (hidd el ez is fontos), mennyire tudsz beilleszkedni a többiek közé. Milyen gyakorlatod van, mennyire voltak, vannak veled megelégedve a korábbi helyeken. Ha tudsz, kérj ajánlást a korábbi munkáltatótól.
    Fogadd el, ha már ennek hallatán elutasítanak, kifogásokat gyártanak. Ez már jelzi, valamiért nem fogadnának ott szívesen. Még az is előfordulhat, kinéznének.

    A másik mód az e-mail, ha találsz kontaktot, akinek írni lehet, írd meg, hogy dadogsz, de ennek ellenére miért tartod magad alkalmasnak az adott munkakörre!

    Például tudok olyan esetet, gépíró jelentkezett orvos mellé asszisztensnek. Mikor személyesen megjelent, a tanácsomnak megfelelően, nyíltan rákérdezett, mennyire baj, hogy ő dadog, nem kicsit, nagyon. Azt mondták, semmi gond, úgyis ketten lesznek az orvos mellett, majd ő fog írni, a másik majd intézi a „beszélős” részt. Kapott egy szöveget, és gépelni kellett. A kislányt végül nem vették fel. Nem azért, mert dadogott, hanem azért, ahogy ő elmondta, a szövegben, sok latin szó volt, és őt ez nagyon váratlanul érte, teljesen elrontotta a gépelést. Ez volt az első hely, ahol nyíltan beszélt a dadogásáról, és arra volt felkészülve, hogy az ajtóból visszaküldik. Ehelyett pozitívan álltak hozzá, ami meglepte. Kis gyakorlással jobb eredményt ért volna el, de ez a hozzáállás teljesen meglepte.

    Vagy egy másik súlyos dadogó, akit programozásra vettek fel, neki is a gép elé kellett ülni, több körös volt a kiválasztás, és végül ő maradt.

    Ezen kívül számos szakma és munkakör van, ahol nem kizáró ok a dadogás. Szakács, kamionsofőr, könyvelő, stb. Viszont mindenhol KÖVETELMÉNY a többiekkel való együttműködési készség, a beilleszkedés. Fontos, hogy jól kijöjj a többiekkel.
    Mikor egy ember felvétele mellett döntenek, az illetőt beleképzelik a már meglévő munkatársak közé. És ez kétirányú. Ők hogyan fogadnak el egy dadogót, és a dadogó hogy tud alkalmazkodni hozzájuk.

    Mégis azt tartom a legfontosabbnak, az interjúztatót ne érje váratlanul a dadogásod, mert az első 30 másodpercben kialakított benyomás nagyon döntő. Ha tudja, hogy lesz egy ilyen ember ma, és nyíltan kimondta, hogy a dadogásod nem probléma, gyere nyugodtan, lényegesen megnő az esélyed, hogy téged vesznek fel, és a későbbiekben is pozitívan állnak hozzád. Ami nem mindegy.

    Fontos, hogy reálisan lásd magad, a képességeidet. Te hogy tudod magad elképzelni egy adott helyzetben. Milyen munkakörre tartod magad alkalmasnak, hol tudod megállni a helyed, akár 110% is?

    Sikerült válaszolnom a kérdésedre?

  3. Természetesen benne van az önéletrajzban, meg a foglalkoztatásommal igénybevehető kedvezmény. Hogy mutatkozok be, ha nem tudok megszólalni?
    Válaszolhatok-e írásban? Kérhetek-e interjú helyett próbamunkát?

    • Vedd figelembe, milyen munkakörre keresnek embert, ettől függ, hogy bemutatkozhatsz-e írásban. Mennyire kell ott beszélni? Ha sokat, akkor nem téged keresnek, ezt el kell fogadni. Próbamunka is a munkakör jellegétől függ. De ha nem tudsz megszólalni, és nem feltétel a beszéd, ők fogják felajánlani, hogy a gyakorlatban mutatsd meg, mit tudsz.

      Mivel semmi konkrétat nem tudok rólad, ezért csak általánosságokban tudtam válaszolni. Ismered az e-mail címemet, küldd el az önéletrajzodat, átnézzük, hátha többet tudok segíteni.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.