A gyerekkori dadogás lehetséges okai

Szülőként sokszor tehetetlenül nézzük, mikor a gyermekünk dadog. Azon gondolkozunk, mit tettünk, hol rontottuk el? Mi okozza, hogy ez a kis test görcsösen igyekszik megfelelni a külső elvárásoknak, és szavakat présel ki magából?

Sokan tévesen azt hiszik, egyetlen okra visszavezethető a gyerekkori dadogás. Az apuka külföldre távozott, kistestvér született, megijedt a kutyától, és még sorolhatnám.

Valójában pontos okok nem igazán ismertek, de van néhány tényező, amiről biztosan állítható, hogy közrejátszik abban, hogy egy gyerek dadogni kezd.

A gyerekkori dadogás kutatása folyamatos

Az amerikai Pennsylvania államban, David Hammer és munkatársai (2006) készítettek egy „vödör-hasonlatot”, amin szemléletesen bemutatják, szerintük milyen tényezők játszanak szerepet a gyerekkori dadogásban.

A képet pdf formátumban itt nézheted meg. A dokumentumot innen töltöttem le: http://www.mnsu.edu

A vödör oldalán található feliratok fordítása*:

Child factors – Gyerekkori (genetikai) tényezők

  • Tökéletességre törekvő hajlamok
  • Magas idegrendszeri érzékenység
  • Nagyon élénk, nyugtalan személyiség
  • Egyéb beszéd és nyelvi rendellenességek
  • Hajlam a dadogásra – az a bizonyos 2%

Interpersonal stressors – Környezeti (Személyek közti) stresszforrások

  • Traumák, radikális életmódváltozás
  • Házastársi, testvérközi konfliktusok
  • Irreális igények, elvárások önmagunkkal, és a másikkal szemben – például a dadogó önmagától irreálisan várja el, hogy mindig hibátlanul beszéljen
  • Gyorsan változó, kiszámíthatatlan életstílus

Communicative Stressors – beszédszituációval kapcsolatos stresszforrások

  • Beszéd közbeni megakadások
  • Nyomás alatt tartó, kihallgatás szerű kérdezgetés
  • Gyakori félbeszakítások
  • Versengés az idővel, gyorsan el kell mondanom, amíg még nem akadok meg
  • Gyors, hadaró beszéd

Mint látjuk, a „vödör” elég sok dadogásra hajlamosító összetevőt tartalmaz. Ahhoz, hogy a gyerek dadogni kezdjen, ennek a vödörnek „túl kell csordulnia”. Ezt szokták sokan megnevezni a dadogás konkrét okának, pedig az a bizonyos esemény, „csak” magát a túlcsordulást okozta, a háttérben sok tényező „várta” ezt az időpontot.

Természetesen a gyerekek vödrei sem azonos méretűek. Vannak akik, viszonylag „nagy vödörrel” rendelkeznek, ők gyengébben, vagy csak nagyon „erős szituációban” dadognak, mások vödre kicsi, ami a legkisebb probléma esetén is túlcsordulhat. Egyes kutatók azt állítják, hogy a vödör mérete összefüggésben van a gyerek „beszéd-készségével”, motorikus, és egyéb funkcióinak fejlettségével.

Ne feledjük, a „vödörben” felsorolt kockázati tényezők önmagukban senkinél sem okoznak dadogást. Hiszen mindannyian több olyan gyereket ismerünk, akik gyorsan, hadarva beszélnek, vagy izgága, nyughatatlan személyiségek, esetleg súlyos traumán estek át. Ami itt fontos, az az, hogy mindezek a tényezők „összeadódhatnak”. Valószínűleg még mindig nem ismerjük az összes faktort, ami a dadogás kialakulásában szerepet játszhat.

Ezt a kis rajzot azért tettem közzé, mert úgy gondolom, hasznos lehet a szülőknek, ha tudják „hol avatkozhatnak közbe”. Melyek azok a tényezők, amin ők is, most már tudatosan változtatni tudnak.

gyerekkori dadogás

A gyerekkori dadogás kezelése lehetetlen a szülő közreműködése nélkül

A gyerekkori dadogás egyik hatékony kezelési módja

Korábban is az volt a véleményem, és máig sem változott, hogy a szülő aktív közreműködése nélkül szinte lehetetlen kezelni a gyerekkori dadogást. Úgy tapasztaltam, hogy sokszor elég ha a szülőt erősítjük meg, támogatjuk abban, hogy segíteni tudjon a gyereknek. Hiszen, ha ő más szemlélettel áll hozzá a dadogáshoz, a gyerek is változik. Ahogy az egyik fogaskerék változik, a többi is hozzáidomul. Ezáltal a szülő-gyerek kapcsolat megindulhat egy jobb működési mód felé, és a gyerek is nyugodtabban fejlődhet.

Mi a helyzet a felnőttekkel?

Úgy gondolom, a gyerekkori dadogás kezelésénél (10-12 éves kor alatt) lényeges javulást lehet elérni azzal, ha a szülők szemlélete, nevelési elvei változnak. A felnőtteknél már egy tanult, és több 10 éves, berögzült szokásról beszélünk, ami ennek ellenére megváltoztatható, módosítható. Igaz, sokkal lassabban, és nehezebben, de jelentkezz nálam, mert tudok segíteni.

Úgy a gyerekeknél, mint a felnőtteknél nagyon fontos figyelembe venni a személyiséget. Hiszen a karakterünket, azt a belső lényeget, ami a saját egyediségünk, ami megkülönböztet másoktól, azokat nem tudjuk, és nem is kell levetkőzni. De fontos ismerni, és a kezelésnél ajánlott figyelembe venni, mert sokszor a dadogó azért „áll ellen”, mert tévesen úgy hiszi, a folyékony beszéd eléréséhez gyökeres, „ember feletti” változtatásokra van szükség.

Szerencsére ez nem így van. Az új készségek valójában ott vannak bennünk, csak eddig nem használtuk őket tudatosan. És karaktertől függően más és más tulajdonságokat javasolt „elővenni”.

A Győzd le a dadogásod leckesorozat már kiegészült egy 58 napos önismereti e-mail tanfolyammal is (az eddigi 75 napos mellett), aminek során személyre szabott segítséget adok, hogy még gyorsabban, még hamarabb érjünk el érezhető eredményeket.

A hozzám forduló szülőknek pedig az általános tanácsok mellett mindig küldök egy „gyerekre specializált, csak róla szóló útmutatót”, hogy a mindennapi nevelés, fegyelmezés során mit javaslok figyelembe venni ahhoz, hogy javulni tudjon a beszéde.

Mindkét esetben köszönöm az eddigi pozitív visszajelzéseket.

8 hozzászólás a(z) “A gyerekkori dadogás lehetséges okai” bejegyzéshez

  1. Kedves Éva!

    Segítséget szeretnék kérni, hogy 9 éves fiam dadogását sikerüljön megszüntetni.
    Érzékeny, nagyon okos fiú,szuper matematikából, testnevelésből, de a többi tantárgyból is kiváló lett, most másodikos. Az olvasás “csak” jó, de én próbálom erősíteni, hogy az is szuper teljesítmény, és nem lehet, és nem kell mindenből kiválónak lennu. A hangos olvasástól való félelme, ami állhat a dadogás hátterében, vagy az hogy az apukájával, gyakran veszekszünk, és többször ezt sikerül a fiúnk előtt. Ez előtt 1 évvel már voltak első szótag ismétlései, de nem “foglalkoztunk” vele, és megszűnt.
    1 hónapja újra kezdődtek, és már a tanító néni is szólt, hogyha felszólítják dadog. A társai még türelmesek, nem csúfolják miatta.
    Otthon viszonylag keveset ismétel, ha a barátaival van akkor sokkal többet. Valamelyik reggel miután az apukája kiabált rögtön el kezdett dadogni.
    Kérem szépen adjon tanácsot, hogyan tovább.
    Köszönettel:
    Mándyné Balla Zita

    • Kedves Zita!

      Ön is észrevette, a gyerek érzékeny, és ez a kulcsszó. Emberként sokfélék vagyunk, van, akinek az idegrendszere érzékenyebb, van, akinek kevésbé. Ez természetes.
      Azt is jól megfigyelte, a gyerek rosszul tűri, ha Önök a jelenlétében veszekednek. Így adódik a tanács, első lépésként igyekezzenek ezeket négyszemközt megbeszélni, lerendezni.
      Azt gondolom, a veszekedés, témától függetlenül arról szól, ki fog győzni, és kinek kell megadni magát. Azt javaslom, felnőtt emberek módjára, a gyerekük jövője érdekében üljenek le, és egyezzenek meg egy mindkettőjük számára elfogadható módban, ahogyan rendezik egymással a vitás ügyeket. Emberek, akik együtt élnek, elkerülhetetlen a súrlódás, ezért a problémákat semmiképpen ne söpörjék a szőnyeg alá, jó az, ha kibeszélik, ha felszínre hozzák, a módszer, ahogyan ezt megteszik, azon kellene változtatni.
      Próbálják ezt meg, és abban bízom, a gyerek beszéde is lényegesen javulni fog.
      Még egy gondolat, valóban rendezzék a problémákat, mert ha “ott lóg a levegőben”, csak nem beszélnek róla, ezt a gyerek észreveszi, ő már évek óta ismeri magukat, nem tudják becsapni.

      • Udvozlom! Kisfiam a bolcsodebol (2ev 10 honaposan)kikerules ota dadog szo eleji ismetelgetessel hol sulyosabban,hol kevesbe. Most 4ev 1 honapos,tehat mar tobb mint 1 eve tart. Azzal nyugtatnak az ovonok,hogy ki fogja noni,mert okoska ertelmes kisfiu csak gyorsabban jarnakmeg a gondolatai,mint a nyelve. Logopedus annyit mondott,hogy az is elkepzelheto,hogy felvette a dadogast,vagyis utanoz v.kit. A csoportjaban tenyleg van egy kislany,aki dadogos,de miutan o elkezdett ugy dadogni,hogy elhuzza a szavak elejet,mostmar nalunk is elofordul ez is. Enekleskor,verseleskor viszont a dadogasnak nyoma sincs. Mit tegyek? Nem szeretnem,ha ilyen maradna a kisfiam…
        Valaszat elore is nagyon koszonom!
        Udvozlettel,Egy tanacstalan anyuka

        • Hát egy év után nem szabad elhinni, hogy kinövi. Ő már túl van azon az életkoron, hogy élettani dadogásról beszéljünk.

          Kérem, keressen levélben, ennyi információ kevés nekem. Jó lenne kideríteni, miért kezdett el dadogni egy olyan kisfiú, aki már egy közösségbe jól be tudott illeszkedni?

  2. Kedves Éva!
    Szeretném tanácsát kérni:Kisfiam /koraszülött/ 9 éves és 3 éves kora óta dadog.Járunk logopédushoz, pszihológushoz,de sajnos semmi eredmény.Igen érzékeny kisfiú,a dadogás hullámzóan jelentkezik nála,hol kevésbé ,hol hirtelen erős görcsszerűen a nyelvében,amikor is szinte alig tud kimondani valamit.Rendszeresen olvasom írásait,próbálom alkalmazni őket kisebb nagyobb sikerrel.Hogyan tudnék Neki segíteni?

    • Kedves Ildikó!

      Talán kimondható, a kisfia amióta csak beszél, így beszél. Nem ismer más beszédmódot. Ezért is nehéz számára másképp beszélni.
      A dadogás hullámzó. Az érzelmeit kell tudnia megfelelő módon kezelni, és a beszéde is jobb lesz. Persze, könnyű ezt mondani.
      Örülök, hogy olvassa az írásaimat, de személyre szabott konkrét tanácsokat, csak pénzért tudok adni. 3000 Ft-ért 30 napig segítek. Ha elfogadja a segítségemet, kérem írjon a kapcsolat oldalon.

  3. Kedves Éva

    Kisfiam 3 éves lesz most màjusban.Jó pàr hónapja elkezdett dadogni. Szó elei ismétléseket pl: ha azt mondja idő akkor az “i” betüt sokszor elmondja.Hàziorvosunk azzal nyugtat kinövi.Szeretnék tanàcsot kérni mit tegyek.
    Köszönettel egy aggódó anyuka!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.