Félelmeink és a dadogás |
|
Elgondolkoztál már azon, hogy mi dadogók mitől félünk igazán? |
|
„Hogy a beszéd ne legyen többé kínlódás” tréningem, ingyenesen letölthető első leckéjében írtam, hogy az egyik dadogást fenntartó tulajdonságunk az alacsony önbizalom. Ez annyit jelent, hogy saját értékünket attól tesszük függővé, hogy a másik mit gondol rólunk.
Dadogóknál ez úgy jelentkezik, mennyire tudtam hibátlanul, jól beszélni. Ha olvasod a leckét, láthatod, hogy az alacsony önbizalom összetevői között nem kevés félelem áll. Aggódunk azon, hogy mások visszautasítanak, nem fogadnak el. Mi a véleménye rólunk, ez a bírálatra való érzékenységünket tükrözi. A második leckében olvashatsz arról, hogy bensőnkben állandó belső monológot mondunk, ezek a gondolataink. Ezekkel a gondolatokkal tartósítjuk magunknak a félelmeket. Természetesen ha megváltoztatjuk a gondolatainkat, megváltoznak a hozzá kapcsolódó érzelmeink is. „Mari és Zsuzsi egymás mellett dolgoznak a futószalagnál. Barátnők, szeretnek egymással beszélgetni. Egyik reggel Mari keveset beszél, Zsuzsi aggódik, mi történt? Rögtön arra gondol, hogy a másik azért nem szól hozzá, mert megharagudott valamiért. Gondolatai szüntelenül ekörül forognak, mit tett ő, amivel megharagította a másikat? Megkérdezni nem meri, nehogy még nagyobb baj legyen. A szünetben panaszkodik a többieknek, hogy Mari nem beszél, haragszik rá. Már lassan munkaidő vége lesz, Mari végre megszólal: „Ma nem sokat szóltam hozzád. Tudod, a kamasz lányommal volt egy vitám tegnap délután és még mindig ezen gondolkodom.” Zsuzsi fellélegzik, már tudja miért olyan szótlan a barátnője.” Igen, ha így kívülről nézve olvassuk, hogy Zsuzsi mit él át, mert nem beszél vele a barátnője, arra gondolunk, milyen kis csacsi, miért nem kérdezi meg? Önmaga emésztésével, önmaga hibáztatásával tönkreteszi az egész napját. De most már madarat lehet fogatni vele, hiszen barátnője hangosan kimondta, hogy nem őrá haragszik. Beszéd közben ilyenek vagyunk mi is, ha a másik szóban is kimondja, hogy elfogad, a fellegekben röpülünk, ha kissé szótlanabb, elfelejt megerősíteni minket, hogy nincs semmi baj, rögtön a legrosszabbra gondolunk, és ez meglátszik a beszédünkön is. Ha téged is felőröl, hogy szükséged van mások visszajelzéseire ahhoz, hogy értékesnek érezd magad, szeretnél ezen változtatni, vegyél részt a tréningen, olvasd el az első leckét (a linket a tréning ismertetőjében találod), rendeld meg a második leckét kockázatmentesen, ha nem tetszik, küldd vissza, és visszafizetem az árát kérdezés nélkül. Olvasd el a hozzászólásokat is, a többiek véleményét a második leckéről! Kapcsolódó cikkek: Hogy a beszéd ne legyen többé kínlódás olvasd el a 2-4 leckék leírását, és a hozzászólásokat is! A dadogás kezelése lehetetlen a félelem kezelése nélkül Hogyan változtasd át a bénító félelmet óvatos figyelésre? Regisztrált felhasználóknak szóló cikk, csak úgy tudod elolvasni, ha bejelentkezel. |
|
| 2010. Február 7. (Vasárnap) | |
|
Összesen 212× olvasták ezt a cikket. |
|
ahogy vesszük. az igaz, hogy Schwartz doktor nem írja le szájbarágósan a technikát, hiszen, ha ingyen a neten egy könyvből meg lehetne jól tanulni, miért járnának hozzá másfél évig a páciensei?
a passzív légzéstechnika egy sima kilégzésnek indul, vagy sóhajtásnak, amire ráteszed a hangot. talán még emlékszel, azért, hogy becsapjuk az agyunkat, hogy tulajdonképpen most nem is beszélni akarunk, hanem kilélegezni. olvasd el újra a kilencedik fejezetet.
öt és tíz centes gyakorlatok? passz, én is csak a könyvet ismerem. Talán próbáld megkeresni a Demoszthenész egyesületnél Hojdák Gergőt, aki a mostani konferencián előadó volt, és személyesen is részt vett a doktor kurzusán.