Még a múlt században is, általában a gyerekek többsége az általános iskola első osztályában kezdett el dadogni. Ma már egyre több családban dadog a gyerek 3 éves korban.

Miért kezd el dadogni a 3 éves gyerek?

Ennek összetett okai lehetnek. Először is kell hozzá egy bizonyos habitus, temperamentum. Ami többnyire örökletes. Általában ezek a gyerekek az átlagos gyerekeknél érzékenyebbek.

Erről szól a Miért dadog a gyerek? című 4 db ekönyvből álló sorozatom.

Ez az érzékenység többféle lehet. Vannak olyan dadogó gyerekek, akiknél az átlagosnál erősebb a bűntudat, vagy félénkebbek, többet szoronganak.

Vigyázat! Nem minden félénk, szorongó gyerek dadog, de a dadogók nagy részére igaz, hogy az átlag gyerekeknél félénkebbek vagy szorongóbbak.

Ami még nagyon jellemző, hogy nehezebben uralkodnak az érzelmeiken. Ez még 3 éves korban nem igazán látszik, hiszen a 3 éves gyerekektől ilyesmit még nem is lehet elvárni. 

Amit más gyerek kibír, ők nem biztos

Sokszor kell elmondanom ezt a szülőknek, hiszen furcsa számukra, hogy a többi gyerek a családban nem így reagál az eseményekre, mint a dadogó kisgyerek.

Fogadjuk el, mindenki más személyiség, más habitus. A testvérek is lehetnek nagyon hasonlóak egymáshoz, és nagyon különbözőek is. Ez is természetes.

Az egyik gyerek könnyebben fogadja a hirtelen változásokat, a másik tovább rágódik rajta, ellenáll.

 

3 éves kislány dadog

Ami a valódi problémát okozza

Nagyon fontos megértened. Szülőként nem tehetsz arról, hogy nem ismered fel az érzékenységet. Talán soha nem is hallottál róla.

Hiszen a gyereknevelést nem tanuljuk sehol, többnyire az otthoni mintákat próbáljuk alkalmazni. A tudatosabb szülők igyekeznek hozzáolvasni könyvekben, interneten. Próbálják megérteni, miért viselkedik így a gyerek?

Ettől függetlenül, hogy erről te még sosem hallottál, a gyermeked az érzelmeket pont az érzékenysége miatt, sokkal mélyebben éli át, és ezáltal ezek az intenzív érzelmek mélyebb nyomot is hagynak a tudatában, beleszólnak a személyiségének alakulásába.

Jobban tudnak örülni, vagy éppen szomorkodni, szorongani. Úgy is mondhatnám, náluk nagyobb a „kilengés”. Könnyebben kiborulnak, nehezen fogadják el, ha hirtelen változás áll be az életükben. Ilyenkor szoktam azt mondani, amit más gyerek kibír, azt ők nem biztos.

Hiszen mindenkire igaz, ha nagy trauma ér minket, igyekszünk többször elővenni, „újrarágni” a témát, így dolgozzuk fel.

A kisgyerekek is ezt teszik, csak a maguk módján. Ha ilyenkor nem vagy mellette, ha magára hagyod. Könnyen előfordulhat, nem hogy „kisimulna” a lelke, feldolgozva az eseményeket, hanem még nagyobb gubanc, egy görcsös csomó alakul ki, ami végül dadogásban mutatkozik meg.

Ilyesmit okozhat például:

– az erőltetett, és siettetett szobatisztaság

– egy költözés, ismeretlen környezet (nem ismeri ki magát)

– rendszeres, és állandó kapkodás reggel, óvodába indulás előtt

– Anya hirtelen, bizonytalan időre „eltűnik”. Pl. kórházba kerül, és a gyerek nem érti, mi történt, és mikor jön vissza.

– Ha az „eltűnés” mellett, még kistestvére is születik, teljesen felborítva a családi rendet.

Képzeld magad a kisgyerek helyébe. Látja a „káoszt”, és senki sem segít neki megérteni, „nem látja a végét”.

Hogyan segíts neki? Hogyan állj mellé? Ebben segítenek neked ezek a könyvek.

Gyakori hiba még 3 éves korban

Elkezd a gyerek dadogni. Ilyenkor megrémülünk, tanácstalanok vagyunk. Ösztönösen is figyelmesebbek, türelmesebbek vagyunk vele. Keressük, mi válthatta ezt ki?

Nagy örömünkre amilyen hirtelen jött, úgy el is múlik a dadogás. Csak sajnos később, ahogy mi is visszatérünk a régi kerékvágásba, a dadogás is visszajön. Amit észreveszel, hogy a gyerek „már rutinosabb”, dadog, és kevésbé küzd ellene, kezdi elfogadni, megszokni, hogy ő csak így tud beszélni.

Ahogy hosszabb időre vele marad a dadogás, önkéntelenül is a viselkedését úgy alakítja, hogy őt kevésébé zavarja.

A jobbik eset, ha ettől függetlenül keresi a többiek társaságát, és szívesen ismerkedik, játszik velük.

Sok kisgyerek habitusából adódóan eleve szeret egyedül lenni, saját magában játszani. Kevésbé idomul, alkalmazkodik a többiekhez. Ha ennek tetejébe még dadog is, még inkább kerülni fogja a többieket, a beszédhelyzeteket.

Ha csak egyetlen tanácsot fogadsz meg, akkor ez legyen az: Folyamatosan legyen közösségben, a kortársai között. Így fognak kialakulni a szociális készségei, amire felnőtt korában szüksége lesz. 

Ha közösségben van, az évek folyamán kialakul egy egyensúly az alkalmazkodás és az érdekérvényesítés között. Így válik magabiztos és vidám kisgyerekké.

AW-988440002 UoGGCJ7H5rgBEMLLqdcD