Arra a dadogásra gondolj, ami gyerekkorban kezdődik, teljesen mindegy, hány éves vagy most. Akár szülőként jársz a honlapomon, akár érintettként, téged is érdekel, általában mennyi idő alatt múlik el a dadogás?
Mikor a szülő meghallja, hogy gyermeke ismétli a szavak elejét, erőlködik egy-egy szó kimondásánál, megretten. Vajon jól hallotta? Az első gondolata neki is ez:
Gyerekeknél mennyi idő alatt múlik el a dadogás?
Sokan reménykednek, talán élettani dadogás, és hamar elmúlik. Idegesek, de próbálnak türelemmel várni. Véleményem szerint nagyon fontos, már az első hetekben foglalkozni vele, hiszen nagyon könnyű megtanulni a dadogást, de nagyon nehéz szabadulni tőle.
2,5 – 3 éves gyerekeknél különösen igaz, hogy minél hamarabb lépjünk, hiszen ők a legkiszolgáltatottabbak. Náluk lehet a legmélyebb az a lelki sérülés, amivel a dadogás jár. Mikor a szülő úgy tesz, mintha nem hallott volna semmit, ők tudnak a legjobban kétségbeesni, hogy bajban vannak, erőlködnek, és az anyuka, apuka és a többi felnőtt úgy tesz, mintha nem történt volna semmi. Ez olyan, mintha egyedül hagynánk őt egy sötét szobában. Magukra maradnak.
Közben pedig tudom, sok szakember erre mondja, hogy még olyan kicsi, „fel sem fogja”, hogy mi történik vele. Várjunk még.
Ez nagy kár, mert a tapasztalataim szerint náluk lehet a leggyorsabban eredményt elérni. Többen számoltak be arról, hogy a könyveim megvétele után már 1-3 héten belül érezhető javulás állt be a kisgyerek beszédében. Ennek oka, hogy az olvasottak hatására a szülők tudatosabbak lettek, „tudták” hogyan viselkedjenek, hogyan neveljék a dadogó pici 3 év körüli gyereket.
Mi van, ha tényleg csak élettani dadogás volt? Nem árt vele a szülő, ha megfogadja a könyveimben szereplő tanácsokat? Egész biztosan nem árt, hiszen olyan tudást kap, ami segít neki hatékonyan megoldani a különféle nevelési helyzeteket.
Iskoláskor elején is gyakori
Ijesztő az is, mikor iskolás korban kezd el dadogni a gyerek, többnyire az alsó tagozatban. Rögtön már az első osztály kezdetén vagy néha később, 7-8 évesen. Ebben a korban a gyerekek már több saját tapasztalattal rendelkeznek, gyakran összehasonlítják a saját teljesítményüket a többiekével. Ha úgy érzik „lemaradtak”, nagyon le tud csökkenni az önértékelésük, önbizalmuk. Ha még a szülő is úgy érzi, sosem jönnek ebből ki, akkor sajnos a gyerekeknek nagyon nehéz dolguk lesz.
Általánosságban elmondható, hogy bármilyen életkorban, ha a gyerek egy évnél hosszabb ideje dadog, neki már nagyon sokat kell azért dolgoznia, hogy könnyebben tudjon beszélni. Mégis úgy gondolom, 10-12 év alatti gyerekeknél a szülők még mindig tudnak segíteni nekik. Nagyon fontos, hogy észrevegyék a legkisebb eredményt is, és tudjanak beszélni a gyermekkel a dadogásról. A gyerekek érezzék, hogy nincsenek egyedül, ahogy máskor is, Anyára, Apára mindig számíthatnak.
Felnőtteknél is elmúlik a dadogás?
Ahogy az összes felnőtt dadogónál, nálam is gyerekkorban kezdődött a dadogás. Tudom, vannak napok, mikor nehezebben beszélek, és vannak, mikor könnyebben. Tudatosan figyeltem arra, hogy minél több olyan napom legyen, mikor könnyebben megy a beszéd. Ahhoz, hogy ez így legyen, változtatnom kellett a gondolkodásmódomon.
Általában elmondható, amelyik felnőtt dadogó úgy érzi, ő nem tud változni, neki a beszéde sem fog fejlődni. Azoknak is nehéz kijönni a dadogásból, akik számára csak a hibátlan beszéd az elfogadható. Nekem segített, hogy nem törekedtem a hibátlan beszédre, csak arra, hogy megértsék, amit mondani akarok. Ha ezt elértem, már úgy éreztem, ismét haladtam előre.
Hiszen tudtam, egy több éve tartó, erős dadogást nem lehet máról holnapra, egy ugrással magunk mögött hagyni. Csak arra törekedtem, hogy folyamatosan haladjak előre. Ahogy minden új készség megtanulásánál, itt is vannak sikerek és kudarcok, van, mikor úgy érezzük, egyhelyben toporgunk. Tudjunk tanulni a kudarcokból, elemezzük ki őket, vegyük észre, mit kell legközelebb másképp csinálni.
A Győzd le a dadogásod email tanfolyam neked is segíthet
5 hónap alatt, napi 15-20 perc ráfordítással elég rutint szerzünk ahhoz, hogy még az erős dadogók is minél gyakrabban, és minél hosszabb ideig könnyebben tudjanak beszélni, mint előtte.
Azok a felnőtt dadogók, akik megfogadják a tanácsaimat, fokról fokra haladnak, érzik az eredményeket, a fejlődést a beszédükben, ők motiváltabbak, és egyre többet és többet gyakorolnak. Bátrabban szólalnak meg, hisznek magukban, és „tudják”, hogy előbb utóbb elérik azt az eredményt, amit szeretnének.
Azok, akik úgy gondolják, egy dadogónál csak a hibátlan beszéd az elfogadható, az a valódi eredmény, ők sosem fognak ebbe pénzt és energiát invesztálni, hiszen úgy érzik, semmilyen módszerrel sem tudnának tartós javulást elérni. A kudarcok miatt szégyellik magukat, kerülik a beszédhelyzeteket. Egy részük fáradt, megkeseredett ember lesz.
Szerencsére ők vannak kevesebben. Meggyőződésem, sőt az évek alatt megismert sok-sok élettörténet erősít meg engem is abban a hitben, hogy érdemes ezzel foglalkozni, 2010 óta segítek azoknak, akik ezt hajlandóak elfogadni.