A világsajtót bejárta a hír, hogy azonosították a dadogásért felelős agysejteket.
A kutatók szerint a felnőttkori dadogás oka az agyban található asztrocita setjek csökkenése. Bár hogy ez milyen módon okoz dadogást, az még nem pontosan ismert.
Mivel a legmagasabb asztrocita csökkenést a két féltekét összekötő kérges testben (corpus callosum) tapasztalták, feltételezik, hogy az agyféltekék közötti információcsere körül lehetnek bonyodalmak.
Dennis Drayna Ph.D. évek óta kutatja a dadogás génjét
Mint tudjuk, a gyerekek 4-5% dadog, és szerencsére csak 1-2% marad felnőttkorában is dadogó.
Véleménye szerint, az agyi képalkotó vizsgálatok nagyon fontosak, de ezekből a képekből nem lehet kideríteni, hogy az asztrocita sejtek csökkenése okozza a felnőttkori dadogást, vagy éppen fordítva. A dadogás miatt alakulnak ki ilyen agyi elváltozások a felnőtteknél.
Drayna és kollégái korábbi kutatásaiban számos, a dadogással kapcsolatos gént azonosítottak már.
Drayna feltételezi, hogy a felnőttkori dadogás oka egy génmutáció.
Kísérleteik során a mutáns gént egerekbe beültetve, az egerek a dadogáshoz hasonló hangokat produkáltak. Pontosabban az egerek vokalizációjában ugyanolyan szünetek jelentek meg, mint a dadogóknál.
A dadogás kezelése génterápiával lehetséges?
A génterápia során kijavítják, „kikapcsolják” a rendellenességeket létrehozó géneket. Maga a módszer sikeresen veszi fel a harcot a veleszületett, úgynevezett genetikai betegségekkel, de a nem veleszületett betegségekkel, pl. a rákkal, vagy más fertőző betegségekkel is.
Ha innen nézzük, akár a felnőttkori dadogás kezelésénél is szóba jöhet. Hiszen teljesen mindegy, hogy a felnőttkori dadogás egy tanult viselkedés, vagy valóban génmutáció által kialakult elváltozás.
Ahhoz, hogy a hibás gént kicserélhessék fontos tudni, melyik a jó gén, illetve valamilyen eljárással be kell juttatni a szervezetbe. Ami a legfontosabb, a bejuttatott egészséges génnek le kell győznie a hibás gént.
Ma még a génterápiának számos buktatója van:
- Nagyon gyenge hatékonyságú a transzgén bejuttatása a szervezetbe.
- A beépülést követően fennáll a mutációk veszélye
- A betegséget okozó tulajdonságok idővel visszatérhetnek
A test sejtjei két fő csoportra oszthatók:
- szomatikus sejtekre (a legtöbb sejtünk ilyen)
- csíravonal sejtjei (petesejt, vagy spermium)
Az eddig embereken elvégzett összes génterápia eddig szomatikus sejtekre irányult. Mivel a csíravonal-tervezés ellentmondásos és tiltott például az Európai Unióban, de jelenleg a világ más országaiban is.
Dadogás kezelése génterápiával két módon elképzelhető
A csíravonal génterápiát eddig csak állatokon alkalmazták, de hasonló módszerrel elvileg emberben is működik. Segítségével meg lehet akadályozni a betegségek átörökítését, és így végleges megoldást adna. De még a tudósok sem ismerik a kezelés hosszú távú következményeit.
A szomatikus génterápiánál csak a test bizonyos sejtjeiben végzik el a genetikai beavatkozást. A terápia célja, hogy legyőzze azt a betegséget, amit a hibás gének okoznak.
Ahogy én tudom, dadogást eddig még sosem kezeltek szomatikus génterápiával. De más betegségeket már igen, ebből tudjuk, hogy:
- Más betegségeknél a kezelést évente kell ismételni
- Maga a beavatkozás jelenleg még nagyon drága (milliós, százmilliós évenkénti költség)
- Nem ismertek a beavatkozás hosszú távú következményei, mellékhatásai
Mivel a dadogás kezelése génterápiával még nem megoldott
Amit most tehetünk:
Kagan már a ’70-es években észrevette, hogy az emberek 15-20% úgynevezett érzékenyebb típus. Konkrét vizsgálatok ebben a témában csak a 2000 évek után indultak.
A szakemberek véleménye szerint a felnőtt dadogók, a dadogó beszédre, mint a hagymahéjak, fokozatosan kialakítanak egy un. dadogást erősítő viselkedésmódot. Kinél több (erősen dadogó), kinél kevesebb (kevésbé dadogó) torzult viselkedéselem rögzül.
Mikor felnőtt korban szeretnél megszabadulni a dadogásodtól, valójában ezeket a hagymahéjakat kell egyenként lebontogatni úgy, hogy közben állandóan használjuk a beszédet, hiszen emberek között élünk. Ezért könnyű visszatérni a korábbi, megszokott beszédhez.
De éppen ez a szerencse is, hogy állandóan beszélünk, mert az elért eredmények is így tudnak megszilárdulni, további alapot adva a fejlődéshez, ezzel megakadályozva, hogy visszaessél.
Minden felnőtt dadogó már gyerekkora óta így beszél, ezért fontos foglalkozni a gyerekekkel.
A hozzám forduló szülők dadogó gyermekei mind az előbb említett érzékeny kategóriába tartoztak.
Így született meg a
című ekönyvsorozatom, hogy segítsek a szülőknek a dadogó gyerekek nevelésében.
Mert, ha a szülő kezében vannak olyan eszközök, amivel segíteni tud a gyermekének, akkor a gyerekben is kialakul az a szemlélet, hogy ki lehet ebből jönni.
Nagyon sok szülői levélben olvastam, a gyerek azért kezdett dadogni:
- mert óvodás lett,
- mert költöztünk,
- mert külföldön élünk, és nem érti még a nyelvet.
A most készülő könyvemben azt mutatom meg, hogyan segítsünk gyermekünknek beilleszkedni egy csoportba, hozzászokni az új helyzetekhez.
Hiszen a különféle csoportokba történő beilleszkedés tanulása elkezdődik már a bölcsődés, óvodás korban, az iskolán keresztül egészen az egyetemig, vagy az első munkahelyig tart, mert a gyerekek igénylik, és elvárják a szülői tanácsokat, útmutatásokat.
Hiszen a mai világban a változások, váltások folyamatosak, és míg kisgyerekként többnyire a környezet alkalmazkodik hozzánk, később viszont nekünk kell idomulni a körülményekhez, beilleszkedni a csapatba.
A tanult tehetetlenség a felnőttkori dadogás legmakacsabb tulajdonsága
A tanult tehetetlenségről Seligman kutatásaiból tudhatunk meg többet.
Indiában tudják, ha kiselefántot egy kötéllel hozzákötik a fához. Mivel még kicsi, bárhogy próbálkozik, nem tud szabadulni. Ezért már felnőve, mikor könnyűszerrel el tudná tépni a kötelet, nem teszi, mert olyan mélyen rögzült benne az a gyerekkori emlék, hogy ő ebből a helyzetből képtelen szabadulni.
Valahogy így vannak ezzel a felnőtt dadogók is. Saját példámból tudom, tőlünk függ, milyen a hozzáállásunk egy beszédhelyzethez, és igenis tudjuk befolyásolni a viselkedésünket, lebontogatva ezzel a hagymahéjakat.
Persze ez is olyan, mint a rab madár. Csak rontunk a helyzeten, ha sorozatos kudarcokat gyűjtünk. A sikeresen megoldott beszédszituációk viszont további cselekvésre késztetnek.