A világsajtót bejárta a hír, hogy azonosították a dadogásért felelős agysejteket. 

A kutatók szerint a felnőttkori dadogás oka az agyban található asztrocita setjek csökkenése. Bár hogy ez milyen módon okoz dadogást, az még nem pontosan ismert.

Mivel a legmagasabb asztrocita csökkenést a két féltekét összekötő kérges testben (corpus callosum) tapasztalták, feltételezik, hogy az agyféltekék közötti információcsere körül lehetnek bonyodalmak.

 

Dennis Drayna Ph.D. évek óta kutatja a dadogás génjét

Mint tudjuk, a gyerekek 4-5% dadog, és szerencsére csak 1-2% marad felnőttkorában is dadogó.

Véleménye szerint, az agyi képalkotó vizsgálatok nagyon fontosak, de ezekből a képekből nem lehet kideríteni, hogy az asztrocita sejtek csökkenése okozza a felnőttkori dadogást, vagy éppen fordítva. A dadogás miatt alakulnak ki ilyen agyi elváltozások a felnőtteknél.

Drayna és kollégái korábbi kutatásaiban számos, a dadogással kapcsolatos gént azonosítottak már.

Drayna feltételezi, hogy a felnőttkori dadogás oka egy génmutáció.

Kísérleteik során a mutáns gént egerekbe beültetve, az egerek a dadogáshoz hasonló hangokat produkáltak. Pontosabban az egerek vokalizációjában ugyanolyan szünetek jelentek meg, mint a dadogóknál.

 

A dadogás kezelése génterápiával lehetséges?

A génterápia során kijavítják, „kikapcsolják” a rendellenességeket létrehozó géneket. Maga a módszer sikeresen veszi fel a harcot a veleszületett, úgynevezett genetikai betegségekkel, de a nem veleszületett betegségekkel, pl. a rákkal, vagy más fertőző betegségekkel is.

Ha innen nézzük, akár a felnőttkori dadogás kezelésénél is szóba jöhet. Hiszen teljesen mindegy, hogy a felnőttkori dadogás egy tanult viselkedés, vagy valóban génmutáció által kialakult elváltozás.

Ahhoz, hogy a hibás gént kicserélhessék fontos tudni, melyik a jó gén, illetve valamilyen eljárással be kell juttatni a szervezetbe. Ami a legfontosabb, a bejuttatott egészséges génnek le kell győznie a hibás gént.

Ma még a génterápiának számos buktatója van:

  • Nagyon gyenge hatékonyságú a transzgén bejuttatása a szervezetbe.
  • A beépülést követően fennáll a mutációk veszélye
  • A betegséget okozó tulajdonságok idővel visszatérhetnek

A test sejtjei két fő csoportra oszthatók:

  • szomatikus sejtekre (a legtöbb sejtünk ilyen)
  • csíravonal sejtjei (petesejt, vagy spermium)

Az eddig embereken elvégzett összes génterápia eddig szomatikus sejtekre irányult. Mivel a csíravonal-tervezés ellentmondásos és tiltott például az Európai Unióban, de jelenleg a világ más országaiban is.

Dadogás kezelése génterápiával két módon elképzelhető

A csíravonal génterápiát eddig csak állatokon alkalmazták, de hasonló módszerrel elvileg emberben is működik. Segítségével meg lehet akadályozni a betegségek átörökítését, és így végleges megoldást adna. De még a tudósok sem ismerik a kezelés hosszú távú következményeit.

A szomatikus génterápiánál csak a test bizonyos sejtjeiben végzik el a genetikai beavatkozást. A terápia célja, hogy legyőzze azt a betegséget, amit a hibás gének okoznak.

Ahogy én tudom, dadogást eddig még sosem kezeltek szomatikus génterápiával. De más betegségeket már igen, ebből tudjuk, hogy:

  • Más betegségeknél a kezelést évente kell ismételni
  • Maga a beavatkozás jelenleg még nagyon drága (milliós, százmilliós évenkénti költség)
  • Nem ismertek a beavatkozás hosszú távú következményei, mellékhatásai

 Mivel a dadogás kezelése génterápiával még nem megoldott

Amit most tehetünk:

Kagan már a ’70-es években észrevette, hogy az emberek 15-20% úgynevezett érzékenyebb típus. Konkrét vizsgálatok ebben a témában csak a 2000 évek után indultak.

A szakemberek véleménye szerint a felnőtt dadogók, a dadogó beszédre, mint a hagymahéjak, fokozatosan kialakítanak egy un. dadogást erősítő viselkedésmódot. Kinél több (erősen dadogó), kinél kevesebb (kevésbé dadogó) torzult viselkedéselem rögzül.

 

Mikor felnőtt korban szeretnél megszabadulni a dadogásodtól, valójában ezeket a hagymahéjakat kell egyenként lebontogatni úgy, hogy közben állandóan használjuk a beszédet, hiszen emberek között élünk. Ezért könnyű visszatérni a korábbi, megszokott beszédhez.

De éppen ez a szerencse is, hogy állandóan beszélünk, mert az elért eredmények is így tudnak megszilárdulni, további alapot adva a fejlődéshez, ezzel megakadályozva, hogy visszaessél.

 

Minden felnőtt dadogó már gyerekkora óta így beszél, ezért fontos foglalkozni a gyerekekkel.

A hozzám forduló szülők dadogó gyermekei mind az előbb említett érzékeny kategóriába tartoztak.

dadog a gyerek miért 

Így született meg a

Miért dadog a gyerek?

című ekönyvsorozatom, hogy segítsek a szülőknek a dadogó gyerekek nevelésében.

Mert, ha a szülő kezében vannak olyan eszközök, amivel segíteni tud a gyermekének, akkor a gyerekben is kialakul az a szemlélet, hogy ki lehet ebből jönni.

Nagyon sok szülői levélben olvastam, a gyerek azért kezdett dadogni:

  • mert óvodás lett,
  • mert költöztünk,
  • mert külföldön élünk, és nem érti még a nyelvet.

A most készülő könyvemben azt mutatom meg, hogyan segítsünk gyermekünknek beilleszkedni egy csoportba, hozzászokni az új helyzetekhez.

Hiszen a különféle csoportokba történő beilleszkedés tanulása elkezdődik már a bölcsődés, óvodás korban, az iskolán keresztül egészen az egyetemig, vagy az első munkahelyig tart, mert a gyerekek igénylik, és elvárják a szülői tanácsokat, útmutatásokat.

Hiszen a mai világban a változások, váltások folyamatosak, és míg kisgyerekként többnyire a környezet alkalmazkodik hozzánk, később viszont nekünk kell idomulni a körülményekhez, beilleszkedni a csapatba.

A tanult tehetetlenség a felnőttkori dadogás legmakacsabb tulajdonsága

A tanult tehetetlenségről Seligman kutatásaiból tudhatunk meg többet.

Indiában tudják, ha kiselefántot egy kötéllel hozzákötik a fához. Mivel még kicsi, bárhogy próbálkozik, nem tud szabadulni. Ezért már felnőve, mikor könnyűszerrel el tudná tépni a kötelet, nem teszi, mert olyan mélyen rögzült benne az a gyerekkori emlék, hogy ő ebből a helyzetből képtelen szabadulni.

Valahogy így vannak ezzel a felnőtt dadogók is. Saját példámból tudom, tőlünk függ, milyen a hozzáállásunk egy beszédhelyzethez, és igenis tudjuk befolyásolni a viselkedésünket, lebontogatva ezzel a hagymahéjakat.

Persze ez is olyan, mint a rab madár. Csak rontunk a helyzeten, ha sorozatos kudarcokat gyűjtünk. A sikeresen megoldott beszédszituációk viszont további cselekvésre késztetnek.

Ezért született meg a Győzd le a dadogásod leckesorozat.

Share This

Share this post with your friends!