Nehezen hiszed, hogy van kapcsolat a hormonok és a dadogás között? Szerinted miért dadog az egyik dadogó erősebben, mint a másik? Vajon milyen hormonok erősítik a dadogást, és melyiktől válik folyékonyabbá a beszédünk?
Arról itt írtam, hogy az érzelmeink löknek át, minket dadogókat a beszédküszöbön túlra.
Valamint a gondolataink, ahogyan értelmezünk egy eseményt, szintén hatással van a beszédünkre, és így a dadogás erősségére is. Hiszen az egyes gondolatok érzelmeket váltanak ki, aminek hatására különféle hormonok termelése kezdődik a szervezetünkben.
Amerikai kísérlet
Az egyik szállodában a takarító nőknek azt mondták, hogy a munka, amit végeznek, valójában torna, testmozgás, amit testsúlycsökkentésre is felhasználhatnak. Hiszen ezzel a munkával óránként 300 kalóriát égetnek el.
A másik szállodában az asszonyoknak csak annyit mondtak, hogy azzal a munkával, amit végeznek, óránként 300 kalóriát égetnek el. Nem ejtettek szót a testmozgásról, testsúlycsökkentésről.
Kitaláljátok, mi történt?
Igen, az első szálloda takarító személyzete egy hónap alatt átlagosan 2 kg fogyott. Míg a másik szállodában nem csökkent, inkább növekedett a nők testsúlya.
Mikor a kutatók ebbe a kísérletbe kezdtek, azt szerették volna bizonyítani, hogy ha a takarítónők meg tudják változtatni, HOGYAN GONDOLNAK az általuk végzett munkára, akkor a testükben lejátszódó folyamatokat is képesek megváltoztatni.
A kutatók szerint amikor két lehetséges kimenetele van valaminek, pl. a testmozgás egészségre gyakorolt hatása vagy a testi munka megerőltető hatása – akkor az EMBER ELVÁRÁSAI alakítják ki, hogy valójában melyik következik be.
A hormonok befolyásolják a dadogást is?
Mikor erről olvastam, arra gondoltam, ha mi dadogók képesek lennénk megváltoztatni, ahogyan egy beszédszituációra gondolunk, akkor bizonyára a testünkben lejátszódó folyamatokra is hatással lehetünk.
Az elgondolásom a gyakorlatban is igaznak bizonyult, mert észrevettem.
Mialatt a soromra vártam, arra GONDOLTAM, hogy el tudom majd mondani az ügyintéző hölgynek, miért jöttem a bankba. Éreztem, hogy nyugodtabb vagyok, és „tudtam”, hogy benn tudok maradni a beszélősávban. Hiszen szimpatikus volt a hölgy, a mondanivalómban nem volt „félelmetes” szó. Nem izgultam.
Viszont egy másik helyzetben, mikor arra GONDOLTAM, szintén várakozás közben a pénztárnál, hogy nem fogom tudni kimondani, hogy Pécsre kérek egy vonatjegyet. Mindenki sietett, a sor lassan haladt, az emberek is, én is türelmetlen voltam.
Éreztem, bárhogy próbálok laza és nyugodt maradni, ahogy halad a sor, nő bennem a szorongás.
Miért van ez? Mi történik a testünkben?
Igen, kitaláltad, ezt a különbséget az érzelmeink kiváltotta hormonok okozzák.
Hogyan hatnak a hormonok a dadogásra?
Az, ahogyan értelmezzük az eseményeket, negatív vagy pozitív módon. Ezek a gondolatok más-más érzelmeket generálnak bennünk. Aminek a hatására más-más hormonok választódnak ki a testünkben.
Egy nehezebb beszédhelyzetben a mellékvese stresszhormonokat termel. Pontosabban 2 féle stresszhormont: kortizolt és dehidroepiandroszteront (DHEA). Ezek hormonok más-más célokat szolgálnak.
A KORTIZOL
segít energiát nyerni a test és az agy számára. Viszont veszély esetén elnyom néhány kevésbé fontos funkciót, pl. az emésztést, szaporodást, növekedést. Hatására gyengül az immunrendszer, és nő a szorongás. Kortizol szabadul fel akkor is, ha iszonyú nehéznek, szinte megoldhatatlannak gondolunk egy beszédszituációt.
A DHEA
olyan hormon, ami segíti az agy növekedését. Ahogyan a tesztoszteron hatására a testedzés folyamán erősödik a szervezet, növekszik az izomtömeg, úgy a DHEA hatására gyorsabban növekszik az agyállomány a stresszes élmények alatt, tanulunk, fejlődnek a készségeink. Valamint ellensúlyozza a kortizol hatását is, felgyorsítja a sebgyógyulást, és erősíti az immunrendszert. Hatására csökken a szorongás, ez a hormon szabadul fel akkor is, mikor nehéznek érzünk egy beszédszituációt, de azért belemegyünk, végig kontroll alatt tartjuk az érzelmeinket, és jól oldjuk meg a feladatot. Elégedettek vagyunk a magunkkal.
Vigyázz! Ezek a hormonok mindegyike fontos, egyik sem jó vagy rossz stresszhormon, csak más célt szolgálnak. Valójában a kettő közti arány dönti el, hogyan sikerül a beszédszituáció.
Magasabb kortizol szint mellett romlik a beszéd, hiszen nő a szorongás. Magasabb DHEA szint mellett viszont javul a beszéd, mert csökken a szorongás. Dadogóként ezt kell megtanulnunk, hogyan tudjuk a DHEA szintünk emelésével fejleszteni a készségeinket, így simábban, könnyebben beszélni, magabiztossá válni.
Hogyan tudjuk ezt a valóságban megtenni? Képesek vagyunk hatással lenni a hormonok termelésére?
Véleményem szerint igen. Ahogy a szobaasszonyok is, minden hajolásnál, ágynemű cserénél minden karlendítésre úgy gondoltak, mint egy tornára. Mi is gondolhatunk a következő beszédszituációnál arra, kontroll alatt tudom tartani a félelmemet, szorongásomat, és ezzel DHEA hormont termelek. Ami segít nekem egyre rutinosabbá válni, megszokni ezeket a beszédhelyzeteket.
Vagy engedem, hogy eluralkodjon rajtam a szorongás, illetve a kortizol hormonok.