A dadogás rossz szokás, miért tanultuk meg? Ebben a cikkben az alábbi kérdésekre is választ kapsz, olvass tovább!

  • Miért pont nálad alakult ki a dadogás?
  • Hogy működik a dadogás reflexe?
  • Mi a beszédküszöb? Miért nehéz kezelni?

A felnőttkori dadogás Magyarországon közel 100 000 ember problémája. Ők az emberek azon két – három százalékába tartoznak, akiknek stressz esetén a hangszálaik feszülnek meg. Ilyenkor mindenki, a nem dadogók is, a testük egy meghatározott részére fókuszálják a feszültséget. A legtöbben a váll (lapocka) környékére, a hát alsó részére, hasfalra, az arcra és a kezekre. Az emberek két százaléka pedig a hangszálaira. Ez egy velünk született adottság, változtatni rajta a jelenlegi ismereteink szerint nem tudunk. Ami érdekes, hogy csupán az emberek egy százaléka lesz felnőtt korára dadogó, tehát elmondhatjuk, hogy önmagában az a tény, hogy stressz esetén a hangszálaink megfeszülnek, még nem ok a dadogásra.

Mi a beszédküszöb?

Azt már tudjuk, a felnőtt dadogóknak stressz esetén a hangszálai feszülnek meg. Mikor a hangszálak feszessége elér egy bizonyos szintet – ez a beszédküszöb – beszélni már nem, csak dadogni tudunk. Az érté alatti sávot hívom én beszélő sávnak. Ha beszéd közben sikerül itt maradni, ugyanúgy beszélhetünk, mint bárki más.

Hogy kinél hol van ez az érték, milyen széles a “beszélő sáv”, ez nagyon változó, ezért nehéz kezelni a dadogást.

A felnőtt dadogók a lakosság 1%, viszont van köztünk további 1-2%, akik bár beszédküszöbbel élnek, soha nem lépik át azt, talán nem is tudnak róla.

Ezért mondom, a dadogás rossz szokás, ahogy megtanultuk, úgy más beszédmódot is meg tudunk tanulni.

A dadogás rossz szokás, de mi a valódi oka?

Az igazi ok, hogy a felnőtt dadogók felvettek egy rossz szokást. Mikor érzik, hogy dadogni fognak, nem állnak meg, hanem belemennek a dadogós beszédbe. Annyira erős bennük a késztetés a beszédre, hogy annak ellenére, hogy tudják, érzik, hogy a hangszálaik feszessége miatt beszélni nem fognak tudni, nem adják fel. Én sem voltam kivétel. Főleg amikor egy hosszabb hallgatásnál megkérdezték tőlem: Nem tudja a saját nevét? Ember legyen a talpán, aki ilyenkor nem igyekszik bizonyítani.

Hogyan tanuljuk meg a dadogást?

Erről Schwartz doktor nagyon szemléletesen ír a könyvében, idézem:

 „Van egy ajtó az irodámon, amelyiken mindennap áthaladok. A procedúra mindig ugyanaz. Odamegyek az ajtóhoz, megfogom a kilincset, kinyitom az ajtót, átsétálok rajta, és automatikusan becsukom az ajtót magam mögött. Mindig így csinálom, mindig hiszem (tudom, hogy így mindig sikerül), ahogy így csinálom, és sohasem csalódom. De egy bizonyos napon a vízvezeték eltört az irodám felett, és a víz lassan beszivárgott a fából készült ajtóba. Az ajtó megdagadt és beragadt az ajtókeretbe, de én ezt nem tudtam, mert lassan csöpögött és nem láttam. Tehát megyek az ajtóhoz, ugyanúgy, mint ahogy eddig az évek folyamán, megfogom a kilincset, lenyomom és megnyomom az ajtót.

 

De nem mozdul, megakadt.

Kezdeti reakcióm, az volt, hogy erősebben nyomtam, de nem működött. Egyre erősebben nyomtam, míg végül feltéptem az ajtót. Húsz perc múlva megyek az ajtóhoz, ismét beragadva találom. Rögtön egy erős rántással kinyitottam. Mindjárt elképzeltem, hogyan viselem el ezt a helyzetet. Megtanultam, egyetlen próbálkozás után, ha húsz percen belül próbálkozom, az ajtó egy erősebb rántásra kinyílik.

Megtanultam, erőlködni.

A megdagadt ajtót úgy kell elképzelni, mint az összezárt hangszalagokat, és az én rángatásom egyenértékű a dadogó erőlködő viselkedésével. Az a tény, hogy az én kezdeti erőlködésem sikert eredményezett, és az ajtó kinyílt. Ez azt jelenti, hogy az én erőkifejtésemért jutalom járt (kinyílt az ajtó), néhány esetben (sokat ígérően) újra erőlködtem.”

 

 

A dadogás reflexe:

  • erőlködő beszéd (nyomjuk az ajtó gombját),
  • sikerült kimondani (kinyílt az ajtó),
  • a további beszédeknél (próbálkozások az ajtó kinyitásával)az erőlködés jutalmaként ki tudja mondani, amit akart.

 

Élettanból ismert, hogy a hangszalagokban idegvégződések vannak, amelyek észlelik a stresszt (riasztás az agynak), amikor ez a stressz-szint átlépi a beszédküszöböt, az agy lezárja a hangszalagokat. Aki ilyen feszes hangszalagokkal próbál meg beszélni, kizárólag csak dadogni fog tudni.
A hangszalagjaink megfeszítése velünk született adottság (az a bizonyos 2%). A dadogók ezekkel a feszes hangszalagokkal akarnak beszélni, ami lehetetlen. Ők megszokták, hogy nem adják fel, ezzel kiváltják a dadogás tanult reflexét.
Felnőtt korban a hagyományos gyógymódok már nem segítenek, mivel ezek többnyire a tünetek eltüntetésére koncentrálnak, miközben az érintett már megtanult olyan szokásokat, amelyek konzerválják, erősítik a dadogást.

Saját tapasztalatom, hogy a dadogás rossz szokás, és a gyógyításának első lépése ezeknek a szokásoknak a leépítése. Ezért készítettem el az otthon, önállóan feldolgozható Győzd le a dadogásod tanfolyamot.

A berögzült, rossz szokásainkat leküzdeni nem könnyű feladat, szorgalmat, és rendszeres gyakorlást igényel. Az eredmény viszont minden erőfeszítésért kárpótolni fog.Tehát ne add fel! Rendszeresen, minden nap dolgozz a beszéded javításán!

Beszélj könnyebben!

Dadogás nélkül a te életed is könnyebb lenne? Szeretnél folyékonyabban beszélni? Kattints, ha kis lépésben is, de azért elkezdenéd.

Csökkentsd a beszédfélelmedet!

Felnőtt dadogóként te is félsz megszólalni? Úgy érzed, a beszéd kínlódás? Ez a könyv a kritika és a visszautasítás kezelésében segít neked.

Győzd le a dadogásod!

Szeretnél te is azok közé tartozni, akik már használják a tanácsaimat? Még ne mondj igen, annyit mondj, hogy talán…

A Győzd le a dadogásod tanfolyam neked is segíteni fog, a leckéket otthon tanulod, napról napra tapasztalod az eredményeket, először a kisebbeket, utána a nagyobbakat.

Élő konzultáció Évával

Élő konzultáció

Dadogás rossz szokás, de te is ki tudsz jönni belőle. Felnőtteknek és gyerekeknek, szülőknek szóló, személyre szabott, konkrét tanácsokkal várlak Pécsen szeretettel. De Skype-n is beszélhetünk, ha nem tudsz eljönni. 10 000 Ft/60 perc. Kérlek a kapcsolat oldalon írj pár mondatot magadról.

Share This

Share this post with your friends!