Dadogó gyereked van? Erre nagyon figyelj…

Szülőként bizonyára észreveszed, gyermeked beszéde egyik nap jobb, másik nap rosszabb. Ennek egyik oka lehet, ha nem pihenik ki magukat rendesen.

A dadogó óvodás gyerekek aludjanak napközben vagy sem?

Az óvoda pedagógusok szerint nagyon előnyös lenne, ha a gyerekek napközben legalább egy órát aludnának. A szülők pedig nem örülnek, ha alszik a gyerek a napközben, mert este nem lehet időben lefektetni.

dadogó gyerekeknek fontos a pihenés

Az óvodás gyerekeknek naponta 10-13 órát kellene aludniuk

Ehhez még hozzájárul az is, hogy minden gyereknek más az alvásigénye. Van, aki még szívesen szunyókál napközben egy kicsit, a másik gyerek pedig nem igényli.

Azt is el kell fogadni, hogy amelyik gyerek reggel 8-kor ébred, ő délben nem mindig tud aludni. Viszont, akit hajnali 6 órára visznek le az oviba, neki egész biztos, hogy jól esik egy kis alvás.

Ami biztos, a gyerekek idegrendszere jobban fejlődik, ha van napközbeni pihenő, megszakítva az egész napos pörgést. Azok a gyerekek, akik napközben alusznak egy röpke órát, jobban tudnak koncentrálni, és figyelni. Ezáltal az iskolában is jobb tanulók lesznek.

A dadogó gyerekek is hozzá tudnak szokni ahhoz, hogy nem alusszák ki magukat

fontos a pihenés a dadogóknak

Az általános iskolásoknak naponta 9-11 órát kellene aludniuk

Sok kisgyerek, aki nem pihen, észre sem veszi, hogy fáradt. Ha nem tanítjuk meg neki, hogy legalább napközben álljon meg egy kicsit, lazítson, megszokja, hogy állandóan mozgásban van, jár a keze-lába. A figyelme felületes, belekap ebbe is, abba is. Mikor már fáradt, a játék sem tudja úgy lekötni.

Kivéve a TV. Ott nem kell gondolkodni, „készen kapjuk” az információt. Sokszor itt is ugrál a képernyő, az egyik pillanatban, még ez a képkocka van, a következőben pedig már egy egész más dolog.

Gondolom, már kiderült, én magam az alvás pártiak közé tartozom. Pontosabban, azt pártolom, hogy legyen egy kis csendes pihenő. Aki nem tud aludni, ő is tud 15-20 percet csendben feküdni, aztán felkelhet, és folytatódhat a nap.

A dadogó gyerekek legtöbbjének különösen fontos a megfelelő alvásidő

Figyeld meg, gyermeked beszéde is jobb akkor, ha kipihent, és felszabadult.

Az alvás a test számára nélkülözhetetlen, mikor alszunk a testünk regenerálódik, felkészül a következő ébren töltött órákra fizikailag, az agyunk pedig pihen.

alvó dadogó gyerek

A középiskolásoknak napi 8-10 óra alvásra lenne szükségük

A kialvatlanság negatívan hat az idegrendszerünk teljesítő képességére, a memóriánkra, és a tanulási képességünkre.

Ha fontos nekünk gyermekünk teljesítő képessége, és nem mellesleg a beszéde, akkor mindenképpen figyeljünk oda, naponta hány órát alszik.

Miért dadog háromszor annyi férfi, mint nő?

Szinte minden felnőttkori dadogás 6 éves kor alatt kezdődik. Általában elmondható, hogy háromszor annyi férfi dadog, mint nő.

A dadogás a beszédzavarok egyik formája, melyre az egyes hangok, szótagok, szavak akaratlan ismételgetése a jellemző. Gyerekeknél nagyon jól megfigyelhető például, a hangok elnyújtott ejtése, illetve a beszéd folyamatosságának váratlan megszakadása.

Végigolvasom a bejegyzést

Hogyan kerüljük el, hogy a gyerekünk dadogó maradjon?

A recept egyszerű, ne mondogassuk neki, hogy ő dadogó. Az a tapasztalatom, hogy azok lesznek sikeresek az iskolában, az életben, akik a veleszületett képességek helyett a fejlődésre koncentrálnak. Végigolvasom a bejegyzést

A gyerekkori dadogás lehetséges okai

Szülőként sokszor tehetetlenül nézzük, mikor a gyermekünk dadog. Azon gondolkozunk, mit tettünk, hol rontottuk el? Mi okozza, hogy ez a kis test görcsösen igyekszik megfelelni a külső elvárásoknak, és szavakat présel ki magából? Végigolvasom a bejegyzést

A dadogás oka még titok, de meddig?

Mi lehet a dadogás oka? Mi okozza pontosan? Miért van az, hogy a természeti népeknél nem ismert a dadogás? Jelenleg a lakosság 1% dadog felnőtt korában is. Lehet, hogy ez a szám emelkedni fog?

A dadogás oka szinte minden esetben a beszédfélelem

Nem csak a dadogók félnek, hanem mindenki. Számtalan fóbia létezik a világon, van aki a pókoktól, van aki a magasságtól, a dadogók az egyes emberekkel történő beszédtől félnek.

Még sokszor magunknak sem tudjuk megmagyarázni miért, pedig iszonyúan bekorlátozza az életünket, a hétköznapjainkat. A viszonylag egyszerű módon élő, úgynevezett természeti népeknél ismeretlen a dadogás. Köztudott, hogy a dadogás a civilizáció betegsége, a felgyorsult világ terméke. Hogy miért gondolom így, arra is rátérek, de induljunk kicsit korábbról.

Honnan ered a félelem?

Annyi biztos, hogy az evolúció során kialakult félelmek táptalaja az emberi tudatlanság volt. Hiszen őseink még nem értették, hogyan keletkeznek a villámok, mi okozza a mennydörgést, stb. Ezek az elemi, páni félelmet keltő dolgok, amolyan ősi alapérzések. Elődeink csak egyetlen választ tudtak rájuk adni, menekülni. (Valami hasonlót élsz át te is, mikor elkerülsz egy fontos beszédszituációt)

Úgy tartják, minden fóbiának ez az alapja, mivel fejlődésünk során rengeteg inger érte őseinket, fokozatosan más – más tárgyai lettek a félelmeknek is.

felgyorsult világ

Az életünk folyamatos alkalmazkodás

A civilizáció betegsége a dadogás?

Emberek között élünk, és rengeteg inger ér minket nap, mint nap. A világ felgyorsult körülöttünk. Az információáramlás is felgyorsult, de még mindig a leggyorsabb, és a legegyszerűbb közlése a gondolatainknak a beszéd. Mivel egy felgyorsult világban élünk, gyorsabban is beszélünk, kevesebb szünetet tartunk, rövidítünk, szlengeket használunk, sablonokat beszéd közben.

A dadogóknak sokkal nehezebb lépést tartani ezzel a változással, hiszen, hogy megtanultak egy beszédtempót gyerekkorukban, ha ettől gyorsabban beszéltek, óhatatlanul dadogtak. Azok teszik jól, akik a folyékony beszéd érdekében maradnak a lassabb beszédnél, a gyakoribb szüneteknél. Ellenállnak a nyomásnak, a megfelelési kényszernek:

„Nyögd már ki végre!”

Ennek ellenére két lábbal állnak a földön, folyamatosan fejlődnek, a körülményekhez igazítják a viselkedésüket, „gyorsítják” a beszédüket. Közben sosem felejtik el:

„akkor vagy a legjobb, ha önmagad vagy”.

A dadogás oka még nem ismert

pontosan, a dadogást erősítő rossz szokások* már igen

A dadogók nagy tévedése, hogy nekik el kell rejteni a dadogásukat, hibátlanul kell beszélniük, egyébként nem fogadják el őket.

Miért alakul ez ki?

Sajnos nagyon nagy fájdalom egy szülőnek megtapasztalni, hogy a gyermeke dadog. Tartja magát, igyekszik mosolyogni. De kisgyerekként, az együtt töltött évek alatt megismertük a szüleink minden rezdülését. Észrevesszük, mikor dadogunk, valami olyasmit teszünk, amivel elszomorítjuk a szüleinket.

Már hallom is az ellenvéleményeket: “de én sosem mondtam azt a gyerekemnek, hogy ő nem jó így, ahogy van. Biztos, hogy nem tudja, hogy én mit érzek igazából, hiszen mindig mosolyogtam, nem mutattam ki a fájdalmamat.”

Mikor a gyermekkel kommunikálunk, ez valójában két síkon zajlik. Az egyik, a szóban közölt tartalom. A másik a testbeszéd, a hanglejtés, ami a „közlés” érzelmi vonulatát mutatja. Valójában nem kell kimondanunk, hogy elszomorít minket, amit látunk, a gyerek leolvassa az arcunkról.

Közben leolvassa a tehetetlenséget is, amit érzünk közben. Ő is megtanulja, hogy a dadogással szemben tehetetlenek vagyunk. Holott ez nem igaz!

Minden dadogó észreveszi saját magán, hogy a számára nyugodt, elfogadó közegben simán, dadogás nélkül tud beszélni. Kézenfekvő a megoldás: ha egész életünkben ilyen, vagy ehhez hasonló nyugodt, és elfogadó közegben élhetnénk, sosem dadognánk.

Ergo maradj a szüleiddel, ne találkozz, ne beszélj idegen, számodra ismeretlen emberekkel, és sosem ér kiszámíthatatlan esemény – vagyis, kudarc. Következmény: kevés emberrel beszél, nehezen barátkozik, kerüli az idegen helyeket.

A dadogók se mások, mint az emberek többsége. Köztünk sokan vannak azok, akik azt szeretnék, hogy a környezetük alkalmazkodjon hozzájuk, így ők maradhatnak a megszokott, régi, ismerős beszédmódjuk mellett, nem kell változniuk.

Azt szeretném, hogy fogadj el olyannak, amilyen vagyok

Sajnos ez tündérmese. Ahogy felnövünk, kitárul a világ, folyamatosan új és új körülmények közé kerülünk. Egyik iskola után beiratkozunk a másikba, a régi munkahelyünk megszűnik, átalakul, átszervezik, új közösségbe kerülünk. A munkatársaink, a vezetőink is időről időre változnak.

Az életünk folyamatos alkalmazkodás

Úgy a munkahelyen, mint a magánéletben. A szüleinktől elköltözünk, egyedül, vagy kapcsolatban élünk, barátaink lesznek, aztán a régiek elkopnak, újakat ismerünk meg.

Ha ki akarsz jönni a dadogásból, tetszik, nem tetszik, neked kell tenni érte!

Mikor azt ígérem, hogy a Győzd le a dadogásod leckecsomag segítségével sosem fogsz a régi módon gondolni a dadogásodra, az teljes mértékben igaz. Más szemszögből, új nézőpontból tekintesz önmagadra, újra el fogod hinni, hogy van ebből kiút, csak el kell kezdeni.

 * A dadogást erősítő rossz szokásokat a Győzd le a dadogásod első leckéjéből ismerheted meg részletesen. Ennek a 9 szokásnak a megváltoztatásával érezhetően könnyebben és folyékonyabban beszélhetsz.

A dadogás gyermekkorban az oka, hogy csúfolnak

Több levelet kaptam arról, hogy csúfolnak valakit a dadogása miatt. Mikor jobban belekérdezek, kiderül, emögött inkább félelmek állnak, „előrevetítések”. Végigolvasom a bejegyzést

Dadogás kezelése óvodás és kisiskolás gyerekeknél otthon

Gyermeked hamarosan óvodás lesz, és félsz, hogy állja meg a helyét. A dadogás nála is megjelent. Vajon csúfolni fogják a társai? Elfogadják? Végigolvasom a bejegyzést

A felnőttkori dadogás hatékony kezelése

Hogyan csökkenthető a felnőttkori dadogás?

 Szinte minden érintett keresi a módot, hogyan tudna jobban beszélni, hogyan tudja még inkább elfogadtatni magát másokkal? Miért rekednek meg mégis a dadogós beszédben? Végigolvasom a bejegyzést