Gondoltad volna, hogy az imposztor szindrómában szenvedők és a felnőttkori dadogók viselkedése között nagyon sok hasonlóság van?
Mi az imposztor szindróma?
Egy olyan önértékelési zavar, mikor az illető azt gondolja, hogy az elért sikerei, valójában nem is az ő érdemei. Azokat csupán a szerencsének, a véletlennek köszönheti.
Folyton attól fél, hogy lebukik. Mások előtt is nyilvánvalóvá válik, hogy ő értéktelenebb, tehetségtelenebb, mint aminek látszik.
Az „imposztor” angol szó, azt jelenti, hogy szélhámos, csaló. Magát a szindrómát először két amerikai pszichológusnő, Pauline Rose Clance és Suzanne Imes írta le, 1978-ban. Azért adták neki az imposztor szindróma nevet, hogy kihangsúlyozzák, maguk az érintettek, minden bizonyíték ellenére is úgy érzik, hogy csalók, valójában nem érdemlik meg az elért sikert.
Ezt a témát boncolgatja az Imposztor című kisfilm is, Mácsai Pál és Alföldi Róbert főszereplésével. (link a cikk végén)
A felnőttkori dadogás és az imposztor szindróma közötti hasonlóságok
Ahogy a dadogásnak, úgy az imposztor szindrómának is az alacsony önbizalom a táptalaja. Ezért gyakori a felnőtt dadogók között is ez a tünetegyüttes.
Mindkettőnél gyakori az erős tökéletességigény. Csak a hibátlan az elfogadható (gyermekkorból visszamaradt fekete-fehér gondolkodás). Csak a hibátlan beszéd az elfogadható, egy kis megakadás már kész kudarc.
Bizonyos helyzetek elkerülése
A dadogó a beszédhelyzeteket kerüli, az imposztor azokat, amiben nem tud tökéletes lenni. Egyikük sincs felkészülve a kudarcra.
Kevés bennük a kitartás
Az imposztor szerint elég, ha valaki tehetséges, nem kell tanulni, gyakorolni.
Ebből következik, ha valami nem megy elsőre, azzal nem is érdemes foglalkozni, mert úgysem tudna jó lenni benne.
A dadogóban sincs kitartás. Évekig kerülte a beszédhelyzeteket, és nem érti, miért kéne ezt gyakorolni? Vagy megy vagy nem. Ilyen egyszerű. Ha nem megy, elkerülöm, szenvedek tovább.
Nem szeretnek segítséget kérni
Mert a segítségkérés számukra azt jelenti, hogy valamiben nem is olyan jók, mint amilyennek hiszik magukat.
Ebből következik, hogy nehezen tudnak együttműködni másokkal.
Mindkettő fél olyan állásra jelentkezni, ahol nem felelnek meg száz százalékig a követelményeknek.
Szeretnének hozzáértőnek tűnni a szakmájukban, de állandóan kételkednek önmagukban. Biztos, hogy eleget tudnak?
A tökéletes APA
Mindkettőnél gyakori, hogy többnyire a fiúk nagyon szeretnének bizonyítani az édesapjuknak.
Gyakori az imposztor szindróma azoknál a fiúknál, akik ugyanabban a szakmában dolgoznak, amiben az apa szakmailag sikeres.
A dadogóknál ugyanez a szituáció, csak itt az apának sikerült legyőznie a dadogását, a fiú pedig még küzd vele. Úgy érzi, sosem lesz képes olyan teljesítményre, mint az édesapja.
A dadogást azért nehéz kezelni, mert a tünetek azonosak, de minden dadogó más.
Ha magadra ismertél néhány pontban, ne keseredj el.
Hiszen önbizalomhiánnyal sokan küzdenek, úgy jöhetsz ki belőle, ha tudatosan keresed a kihívást jelentő helyzeteket. (meg mersz szólalni)
A magabiztos ember is fél, hasonlóan a kevésbé magabiztos emberhez. Csak ő a félelme ellenére is belemegy a beszédhelyzetekbe. Nem akar tökéletes lenni, elfogadja, a megakadásokat, a hibákat. A célja, hogy értsék, mit akar mondani.
Azokban a beszédhelyzetekben lehet a legtöbbet fejlődni, amihez ki kell lépni a komfortzónából – az ismerős, megszokott helyzetekből – de az ilyenkor jelentkező félelem, lámpaláz még kezelhető. Kordában tudod tartani.
Ha megérett benned az elhatározás, hogy tartósan legyőződ a dadogásodat, és elfogadod a segítségemet, akkor kattints!
Ha még bizonytalan vagy, és inkább kisebb lépésekben haladnál, kezdd itt!
Nézd meg az Imposztor című rövidfilmet, a két nagyszerű színész, Mácsai Pál és Alföldi Róbert főszereplésével. Rendezte: Pinczés Dávid